Felfedezések
Forrás: http://mult-kor.hu/kulonleges-fenykepek-es-festmenyek-scott-kapitany-tragikus-utjarol
Amundsen eredetileg az Északi-sark meghódítására készült. Mielőtt azonban célba ért volna, megelőzte őt az amerikai Peary, így érdeklődése ezért a Déli-sark felé fordult. Amikor hallott arról, hogy Scott a Déli-sark meghódítására készül, gyorsan felszerelt egy hajót és útnak indult. Közben elhíresztelte, hogy az Északi-sarkra megy.
Scott kapitány expedíciójának tragikus sorsát sokan annak az elkeseredésnek tulajdonítják, hogy tudomásukra jutott, Amundsenék megelőzték őket. A sikertelenség oka azonban az volt, hogy Scotték pónilovakat és motoros szánokat vittek magukkal. A lovaknak rengeteg takarmány kellett, a szánok motorja pedig megrepedt a nagy hidegben. Súlyos ruháik szinte sohasem száradtak meg.
Amundsenék jobban alkalmazkodtak a sarki viszonyokhoz. Könnyű szánjaikat kutyák vontatták. Ezek húson éltek, s amikor elfogyott a hús, a kutyákat fokozatosan levágták, és a megmaradókat a levágottak húsával etették. Az expedíció tagjai különleges ruhákat viseltek.
1911. december 16.
Kitűzték a Déli-sarkon a norvég zászlót, Scott csapata jégszakadékok között az út legnehezebb részével birkózott. A sark elérése után visszaútjuk menekülés volt a pusztulás elől. Élelmiszerük fogyott, fagysérüléseik szaporodtak. A dühöngő viharban nem tudtak továbbmenni, elpusztultak sátraikban. Hónapok múltán találtak rájuk. Utolsó napjaik küzdelmét Scott kapitány naplójából ismerte meg a világ.
Jellemző földrajzi adottságok
A két sarkvidék gyökeresen eltér egymástól. Az északi sarkvidék gyakorlatilag egy óceán, kontinens nélkül, rengeteg szigettel. A környező szárazföldeket pedig a tundra-vidék jellemzi: rövid nyarak és hosszú telek jellemzik. A tengerfelszín változó mértékben, néha igen vastagon, be van fagyva. Az állatvilága különleges, jól ismert nagy testű képviselői a hideghez és a vízi életmódhoz jól alkalmazkodott fókák és rozmárok, és a jég hátán való élethez alkalmazkodott jegesmedvék.
Ezzel szemben a déli sarkvidék közepében egy kontinens van, amely a Gondwana szétesése következtében jött létre és vándorolt a mai helyére. Vastagon jég is borítja, de ezzel együtt) a Föld legnagyobb átlagmagassággal (2600 m) rendelkező kontinense. A Föld Nap-körüli elliptikus keringésének köszönhetően a déli sarkvidék nyara hosszabb az északiénál. A Közismert, röpképtelen madarai a pingvinek különféle fajai.
A sarkvidékeken jelenleg állandóan fagyos éghajlat uralkodik, bár az utóbbi évtizedekben egyes területeken és változó mértékben tapasztalhatók enyhébb, olvadással jellemzett időszakok. A Föld tengelyének ferdesége miatt csak két évszak van: a nyár, amikor a Nap a horizont felett tartózkodik, és a tél, amikor pedig a napkorong a látóhatár alatt van, és teljes vagy csaknem teljes a sötétség.
Télen a hőmérséklet az Antarktiszon akár -70 Celsius-fok alá is eshet. A sarkok felől folyamatosan erős, viharos szél fúj, a csapadék hó formájában hullik. Magasrendű növények nem élnek, csak a moszatok egyes fajtái.
A Föld sarkvidékei a Föld saját mágneses terének és a napszélnek, továbbá részben a légkörnek a kölcsönhatása következtében geofizikai szempontból is jelentőséggel bírnak.
A Föld mágneses pólusai környékén, melyek jelenleg jelentősen eltérnek a forgástengely által meghatározott Északi és Déli sarkoktól, a Föld mágneses terének erővonalai tölcsérszerűen összegyülekeznek.
Ennek megfelelően a napszél töltött részecskéit az alsó légkörbe is hagyják lejutni, ahol azok különféle ionizációs folyamatokat keltve okozzák a sarki fényt, illetve más jelenségeket.
Forrás: http://www.nlcafe.hu/foto/20151125/10-kozkedvelt-hely-sarki-feny-aurora-borealis/
Részben e jelenségek kutatására szerveződtek a Nemzetközi Sarki Évek, ezen belül 1957-58-ban a Nemzetközi Geofizikai Év. A sarkvidék élővilágának életkörülményeit befolyásolja a globális felmelegedés.